A CBCT gépek, amelyek kúpsugárú számítógépes tomográfia (Cone Beam Computed Tomography) rövidítése, akkor hozzák létre a részletes háromdimenziós képeket, amikor egy kúp alakú röntgensugarat forognak körbe valakinek a feje körül a vizsgálat során. Az eszköz valójában 200 és 600 közötti különféle felvételt készít mindössze 10 és 40 másodperc alatt. A következő folyamat szintén lenyűgöző. Ezek az egyedi felvételek olyan térfogati adathalmazokká állnak össze, amelyeket volumetrikus adatkészletnek nevezünk. A felbontás rendkívül finom lehet, néha akár kb. 80 mikronig. Ez a részletességi szint lehetővé teszi a fogorvosok számára, hogy tisztán lássák a foggyökerek elhelyezkedését, hogyan néz ki az állcsont alulról, sőt még az ezen a területen áthaladó, nehezen követhető idegpályákat is nyomon tudják követni.
A kúpsugár CT rendszerek a betegeket körülbelül 85–90 százalékkal kevesebb sugárzásnak teszik ki, mint a szabványos orvosi CT-vizsgálatok. A számok is egyértelműen ezt támasztják alá: körülbelül 76 mikrosievert egy CBCT vizsgálaton, szemben a hagyományos CT 600 és 1000 mikrosievert közötti értékével. Ugyanakkor a CBCT gépek még így is olyan részletgazdag csontképeket képesek előállítani, amelyek minőségében megfelelnek a hagyományos CT-képeknek. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a hagyományos CT-készülékeknek is megvannak a maguk erősségei. Ezek sokkal jobb kontrasztot nyújtanak a lágy szövetek esetében, mivel erősebb röntgensugarakat használnak, és hatékonyabb detektorokkal vannak felszerelve. Olyan esetekben, amikor az orvosoknak tényleg fontos a fej-nyaki régió belső lágy szöveteiben zajló folyamatokat látniuk, semmi sem térítheti el a hagyományos CT-készüléket, ha a legnagyobb részletesség a cél.
A kúpsugár-számítógépes tomográfia (CBCT) napjainkban elengedhetetlen eszközzé vált a fogállás-problémákhoz vagy arc sérülésekhez tartozó pontos háromdimenziós sebészi tervek készítésénél. A hagyományos kétdimenziós képalkotás már nem elegendő, mivel a CBCT-vizsgálatok részletes térfogati adatokat szolgáltatnak almiliméteres felbontással. Ez pontosan megmutatja az orvosoknak, hol sűrű a csont, feltérképezi az erek elhelyezkedését, és segíti a különböző struktúrák egymáshoz viszonyított helyzetének megértését, így elkerülhető a műtét során idegkárosodás. A Nature 2023-ban közzétett legfrissebb kutatása szerint az orvosok, akik eljárásaikat ezzel a technológiával tervezik, körülbelül 22 százalékkal pontosabban helyezik el a csontvágásokat, mint azok, akik irányítás nélkül dolgoznak. Az, hogy a csavarutakat és fémlemezeket még metszés előtt a képernyőn optimalizálhassák, időt takarít meg a műtét során, és általában jobb beteggyógyuláshoz vezet.
A kúpsugár-számítógépes tomográfia képes kimutatni azokat a apró töréseket, amelyek elmozdulása kevesebb, mint 0,3 mm, valamint az arckifejezési aszimmetriákat, melyeket a panoráma röntgenfelvételek gyakran teljesen figyelmen kívül hagynak. Ennek a technológiának az az értéke, hogy mindössze 20 másodperces gyors vizsgálattal orvosok részletes képet kaphatnak több síkban. Tiszta képet kapnak az arcüregekről, ellenőrizhetik az orbita aljának integritását, és felmérhetik az állkapocsízületek megfelelő helyzetét. Ezek a részletek különösen fontosak súlyos közép-arc sérülések utáni rekonstrukció tervezésekor. A sugárterhelést illetően a legtöbb CBCT-vizsgálat körülbelül 76 mikrosievert dózist eredményez, ami nagyjából megegyezik azzal, amit egy személy természetes módon három nap alatt szív fel normál életvitel mellett. Ez a viszonylag alacsony dózis azt jelenti, hogy a betegek biztonságosan végezhetnek követő vizsgálatokat a kezelés során anélkül, hogy aggódniuk kellene a veszélyes sugárterhelés idővel történő felhalmozódása miatt.
2024-ben orvosok kezeltek egy fiatal beteget, akinek az alsó állcsontja veleszületetten alulfejlett volt. Speciális képalkotó technológiát, úgynevezett CBCT-t használtak a szárkapocscsontból származó egyedi csonttranszplantát előállításához. A CT-vizsgálati adatokat háromdimenziós fotográfiai technikákkal kombinálva a sebészek fél milliméternél pontosabb rekonstrukciós lemezt készítettek. Ez az előkészítés közel egész három órával lerövidítette a műtéti időt a hagyományos módszerekhez képest. A beavatkozás utáni kontrollvizsgálatok azt mutatták, hogy az új csont tökéletesen integrálódott az állcsontba, és elmozdulása kevesebb, mint egy milliméter volt a megfelelő helytől. Mindezen lenyűgöző eredmények nem valósulhattak volna meg a fejlett 3D sebészi navigációs rendszerek segítsége nélkül a beavatkozás során.
A nagy felbontású CBCT-vizsgálatok kiváló képet nyújtanak az állkapocsízület (TMJ) csontos szerkezeteiről, részletesen bemutatva a kondilusok helyzetét és az ízületen belüli tér mértékét. Ezek az adatok különösen fontosak elmozdult porcok vagy artritisz jeleinek azonosításakor. A Frontiers in Dental Medicine 2025-ben közzétett kutatása is figyelemre méltó eredményről számolt be: a tanulmány szerint a CBCT körülbelül 42%-kal pontosabban képes szegmentálni a csontokat, mint a hagyományos röntgenfelvételek. Ezáltal ezek a vizsgálatok különösen hasznosak a krónikus TMJ-problémákkal élő betegek idővel bekövetkező csontváltozásainak elemzésében. A technológia izotróp voxel felbontása 0,076 és 0,4 mm között mozog, ami lehetővé teszi a kis méretű csontfelszívódások és csontkinövések észlelését, melyek gyakran elkerülik a standard kétdimenziós képek detektálását.
A CBCT általában statikus képeket hoz létre, de az újabb módszerek több pozícióban végzett vizsgálatot is magukban foglalnak, például nyitott és zárt szájjal, hogy felmérhessék az ízületek mozgását. Amikor ezeket a háromdimenziós rekonstrukciókat egymás mellett nézzük, lehetővé válik a szokatlan mozgásminták felismerése, és a kopás jeleinek észlelése még mielőtt komoly problémává válnának. Ugyanakkor, amikor a csontok közötti kis korongot vagy a korong mögötti lágyrészeket kell megvizsgálni, a dinamikus MRI továbbra is az arany standard. Ennek oka? A CBCT nem mutatja jól a lágyrészeket, mivel korlátozott a különböző szövetek közötti differenciáló képessége, ami ezen területeken kevésbé megbízható diagnózist eredményez.
Nagy aggályok merülnek fel, amikor fogorvosok CBCT-vizsgálatot rendelnek ki olyan páciensek esetében TMJ-problémák miatt, akik valójában nem tünetesek. Tanulmányok szerint körülbelül 38 százaléknyi panaszmentes ember is valamilyen rendellenességet mutat a röntgenfelvételeken. Ez komoly problémát jelent, mert az orvosok diagnózist állíthatnak fel kizárólag ezek alapján a képek alapján olyan állapotokra, amelyek valójában nem okoznak panaszt. Az Amerikai Szájgyógyászati Akadémia irányelvei szerint a CBCT-t csak akkor szabad alkalmazni, ha a rendszeres vizsgálatok és a szabványos képalkotó eljárások nem képesek megállapítani, mi történik a páciens állkapcsában. A legtöbb esetben egyszerűbb vizsgálatok is elegendők, anélkül, hogy mindenkit felesleges sugárterhelésnek tennének ki.
A kóniuszsugáros CT-szkánok nagyon részletes képet adnak az orr és az érzékszövetek körzetéről, ami nagyon hasznos, amikor az orvosoknak fel kell térképezniük az ostio-meatális komplexumot, vagy meg kell nézniük, hogy fejlődnek a sphenoid szinus A Nature című folyóiratban 2020-ban megjelent kutatás szerint ezek a vizsgálatok a szinusok csont szerkezetének apró részleteit képesek felvenni, IV kontrasztanyagok nélkül. Ez kiválóan alkalmassá teszi őket a szokatlan tulajdonságok felismerésére, mint például a Concha bullosa vagy a Haller sejtek, amelyek folyamatos szinuszavarokat okozhatnak. De a hátránya? Ha alacsonyabb dózisokat használunk, hogy a sugárzás szintjét csökkentse, a képek nem mutatják a orrhártya olyan tisztán. De a legtöbb orvos szerint ez a korlátozás elfogadható, tekintettel a csökkentett expozíció előnyeire.
Az orvosi szakemberek egyre gyakrabban használnak CBCT-vizsgálatot az obstruktív alvási apnoe (OSA) értékelésénél. Ezek a vizsgálatok segítenek meghatározni a légutak térfogatát, valamint olyan problémákat felismerni, mint például a visszahúzódó állcsont vagy a megnagyobbodott lágy szájpad, amely akadályozhatja a légáramlást. A technológia részletes 3D-s képeket készít arról, ahogy a személy normálisan lélegzik, így az orvosok ellenőrizhetik a felső torki területen és az orr mögött található kritikus szűk pontokat. Néhány izgalmas fejlesztés ötvözte a CBCT-képalkotást a folyadékmozgás számítógépes modellezési módszereivel. Egy tavaly Springer közvetítésével publikált tanulmány bemutatta, hogyan hozhat létre ez a kombináció realizmus közelébe kerülő légáramlás-szimulációt, különösen hasznos emberek számára, akik ferde orrsövényükkel vagy duzzadt orrconchaikkal járó problémákkal küzdenek, amelyek korlátozzák a megfelelő légzést.
Rutinszerű CBCT-vizsgálat során fogászati implantátum céljából az orvosok váratlan eltérést észleltek egy 38 éves beteg egyik oldali maxillaris szinuszában. Alaposabb vizsgálat során kiderült, hogy nyálkahártya retenziós ciszta áll fenn. Ezek a cisztatípusok általában nem okoznak tüneteket, és különböző tanulmányok szerint a felnőtt lakosság 13–25 százalékánál fordulhatnak elő. A CBCT-képalkotás kiválóan alkalmas ezen csonteltérések és cisztaformációk észlelésére. Azonban a legtöbb orvosi protokoll azt javasolja, hogy ha a nyálkahártya vastagsága jelentősen meghaladja a 3 millimétert, vagy polipszerű elváltozások láthatók, akkor hívjunk be fül-orr-gége specialistát. Ez a kooperatív megközelítés segít biztosítani, hogy azon eseteket is észrevegyük, amikor valakinek diagnosztizálatlan orr- és melléküreg-problémái vannak, vagy akár olyan növekedésük, amely orvosi beavatkozást igényel.
Legyen szakmai együttműködés vagy ipari csere.
EN
Forró hírek